KŐSZEGI ZSUZSANNA

Stresszoldás, önismeret, kineziológia

Igyekezet

2017. november 16. - Kőszegi Zsuzsanna

Lényegében egész életünk arról az igyekezetről szól, hogy felhívjuk magunkra környezetünk figyelmét. Foglalkozzanak velük, fontosak legyünk számukra, kedveljenek minket…, talán még szeressenek is. Elvárásainkat az életkor előrehaladtával más és más érzelmi hőfokon próbáljuk érvényesíteni: az amennyit adok, annyit kapok arány, hol kiegyenlítődik, hol végletesen deformálódik.

Az örök gyerek típusú felnőttek – bármennyire is játékos a megfogalmazás a közösségek legveszélyesebb tagjai, hiszen ők ahhoz szoktak hozzá, hogy mindig többet kapnak, mint amennyit nyújtanak, a másik véglet a nagy önfelálodózké, akik többnyire valamilyen elszenvedett sérelem, hátrány okán a viszonzás nélküli adásban lelik örömüket. Egyik sem egy egészséges persona, különösen nem aktív életkorban. Ekkor kellene csak igazán fizikai, szellemi és érzelmi téren kiteljesedni, birtokolni mindazt a technikát és tudást, melyek révén biztos értékítéletet mondhatnánk saját és kollektív előzményeinkről és elvárható következményeinkről, melyek valószínű nem túl rózsásak, mivel túlnyomórészt nem éppen szívderítő sorsok állnak előttünk példaként. Lemondó tekintetek, szomorkás belenyugvás vagy éppen rikácsolós dühkitörések, nos ezek nem éppen szédítő perspektívák.

Nem arról van-e ezúttal is szó, hogy olyan képeket vetítünk magunk elé, amelyek kívülről ránk kényszerített vágyak, szokások, divatok által determináltak, miközben tudván tudjuk, hogy a későbbi problémáink magvát most, aktív korunkban vetjük el? Ha elhisszük azt, hogy az egészséges életmód meghosszabbítja életünk, miért nem bízunk abban, hogy az egészséges gondolkodás, megédesíti napjainkat. A dogok lényege, nem mennyiségi, hanem minőségi kérdés.

Mérlegeljünk: kinek vagy minek a hiánya fog majd fájni, ha megöregszünk?

Képzeljük magunkat idős szeretteink helyébe. Persze feltehetjük a kérdést: miért most, amikor zajlik az élet, amikor robog a szekér, amikor az idő pénz…?

Igyekezet

Válaszoljunk őszintén miről maradunk le, ami összemérhető a szeretteinkkel töltött idővel? Az igazi hiány az, amit elmulasztottunk, és nem az, amit még nem értünk el. Ha efelett érzett bánatunk önvádba csap át, végletesen kezdünk gondolkozni, nagy terveket szövünk, észre sem véve, hogy tetteinket egyfajta sértett dac vezérli. Ez az állandó elégedetlenség lerombolja környezetünkben az addig rólunk kialakult képet, de ami a fő baj, saját énképünket is. S nem értjük majd miért fordulnak el tőlünk szeretteink, ismerőseink, s nem fogjuk érteni azt sem, hogy ettől miért nő elégedetlenségünk, hiányérzetünk.

Az emberek nagy százaléka, meg sem tudja fogalmazni, miből fakad a hiányérzete. Nem könnyű magunkkal tisztázni, hogy akkor mi is jár nekünk az élettől. Szerintem mindaz, ami kapcsolódik előző éveink tevékenységeihez, de valamiképpen nem tudtuk végigvinni – időhiány, anyagiak miatt. Fontos, hogy ezt ne sérelemként éljük meg, a környezetünket hibáztatva.

Ha a múltat elmulasztott lehetőségek tárházaként éljük meg, előbb utóbb elveszted a képességed arra, hogy a jelen lehetőségeivel élj, hogy vágyakat fogalmazz meg a jövővel kapcsolatban, s mind nagyobb magányba taszítod magad.

Aki kizárja a világot, elveszti a gyakorlóterepet is, ahol nap mint nap bizonyíthat.

Tipp:
Hogy ne a félelmeink markába éljünk, ezáltal távol tartva magunkat a dolgoktól alkalmazzunk bohócvirágot. A lehetőségeket észre kell venni és ki is kell használni, hogy ne csak sodródjunk, ebben segítségünkre lehet a vadrózsa eszenciája. A diófának köszönhetően a változásokat könnyebben vesszük majd, a békaliliomnak köszönhetően pedig könnyebben teremthetünk kapcsolatokat másokkal, ami oldja a zárkózottságot és növeli esélyeinket egy egészségesebb életre. A feladataink pedig csak a mieink, mindenki a saját útját járja, így ne okoljunk másokat sorsunkért. A fűzfa képes oldani a negatív hozzáállást és az önsajnálatot.

Ha úgy érzed segítségre van szükséged, akkor töltsd ki az ingyenes Bach-virág tesztet!

Ingyenes Bach-virág teszt: Kitöltöm

A házasság nem garancia a boldogságra

Milyen az ideális kapcsolat amelyről álmoduk? Amikor elgondolkozunk azon, hogyan értékelik az emberek saját kapcsolatukat, először a fiatal korhoz kell visszanyúlnunk. Akkortájt alakítunk ki egy képet jövendőbeli életünkről. Milyennek képzeljük el az együttélést valakivel?

Fiatalon a tökéletes kapcsolatról álmodunk. Kialakítunk egy eszményt a jövőbeni együttélésről. Sokunknál ez a kép túlzottan idealisztikus. Olyan kapcsolatról álmodunk, amely maga a beteljesült szerelem, amelyben megértjük egymást, bele tudunk helyezkedni a másik érzéseibe és még azelőtt teljesítjük egymás kívánságait, hogy kimondanák azt.

Olyan kapcsolatról álmodunk, melyben képesek leszünk kibontakozni, a létező legjobb szexről fantáziálunk. Saját magunkat és persze leendő társunkat is örökké hűnek és monogámnak látjuk. Az álomkép, tehát nem más, mint egyfajta természetes együttélés, amelyben minden erőfeszítés nélkül magától értetődő boldogságban élünk.

Ezek az álomképek még tán a gyermekkor jegyeit hordozzák, amikor olyan világban éltünk, ahol azt hittük minden simán megy és nem kell viszonylagosan, racionálisan szemlélni a dolgokat. Ezt az álomképet természetesen erősíti a média is.

Amikor felnőttként egymásba szeret két ember, szinte magától értetődően csöppen bele abba a helyzetbe, melyet fiatalon megálmodott. A szerelmesség érzelmi állapot, olyan vonzerő, amely ellenálhatatlanul a másik felé húz. A másikat azonban nem olyannak látjuk, amilyen az a valóságban. Kiszínezzük saját vágyainkkal és megállapítjuk, hogy tökéletesen illünk egymáshoz. Úgy érezzük, ez elrendeltetett, hogy mi egymásnak vagyunk. Illúziónk hatására az a kép élt bennünk, hogy a kapcsolat tökéletes, a sex is fantasztikus, hisz a szenvedély ünneppé tette, s az együtt töltött idő röpült és mély boldogsággal töltött el.

A házasság nem garancia a boldogságra

A szerelmesség vakká tesz, s tisztába kell tennünk, hogy annak idején a vágyainkat fogadtuk el valóságnak. Együtt élni, nem lehet anélkül, hogy ne bántanánk meg egymást, néha ne lennének konfliktusok, különbözőségek. Fontos, hogy az idő haladtával megtanuljuk tényleg elfogadni a partnerünket ez azonban nagy türelmet és toleranciát igényel. Még ha mindkét fél szeretetet is táplál egymás iránt és igyekeznek a legjobbjukat adni, a kapcsolat akkor is tökéletlen marad. Az erőfeszítés és a jó szándék önmagában nem elegendő. Partnereink csak nagy fáradtság árán, kis lépésekben változnak. A konfliktusok a jó együttélés szerves részét alkotják, az időleges boldogtalanság egyszerűen hozzátartozik az együttéléshez.

Egy jól működő, megelégedettséget hozó kapcsolathoz sok minden szükséges, s mindkét partnertől nagyon sokat követel. Türelmesnek és toleránsnak kell lenniük, képesnek kell lenniük sok mindent elviselni, viszonylagosan kezelni a dolgokat, jól kezelni a frusztrációkat sok kis örömről lemondani.

Meg kell tanulniuk kimondani a másiknak, hogy bocsánat, tudniuk kell megbocsájtani és megbékélni. Merniük kell vállalni a konfliktusokat és ezután közösen meg kell tudni oldani azokat, meg kell tanulniuk egyeztetni egymással. Folyamatos párbeszédet kell folytatniuk érzéseik és élményeik elmesélésével. Igazi odafigyeléssel és őszintén kell kezelniük egymást. Bízniuk kell egymásban. Világosan és egyértelműen kell állást foglalniuk egymás felé, merniük kell különbözni egymástól és nyíltan vállalniuk kell a köztük fennálló különbségeket. Nem szabad túl sokat ígérniük és tartaniuk kell magukat ahhoz, amiben közösen megállapodtak.

Ennyi mindent egyszerre persze nagyon nehéz megvalósítani, hiszen ezek mindegyike olyan követelmény, elvárás, melyek akkor sem valósíthatóak meg maradéktalanul, ha minden tőlünk telhetőt megteszünk.

Az együttélés alapja tehát nem a szerelem. Egy kapcsolatot fel is kell tudni építeni, ki kell alakítani, dolgozni kell rajta, energiát kell bele fektetni, figyelmet és időt kell rá fordítani.

Tipp:
Vörös vadgesztenye eszenciának köszönhetően csökkenthetjük a mások iránt érzett aggodalom, féltés érzetét és a kötődést. Mellé Iszalagot javasolnék, mely a realitás talaján tart és nem engedi, hogy ábrándjaink és álmodozásaink, megmérgezzék a jelent. Vadrepcével motiválhatjuk magunkat a boldogság felé vezető ösvényünkön, mely mellé még Magyalt csepegtetnék, mely segít a féltékenység, harag, megbántódottság kezelésére. Az Ernyős madártejet pedig a régi sérelmek, bántások kezelésére, hogy lelki traumáink gyógyulni tudjanak.

Ha úgy érzed segítségre van szükséged, akkor töltsd ki az ingyenes Bach-virág tesztet!

Ingyenes Bach-virág teszt: Kitöltöm

 

Légy önmagad trénere!

A mai rohanó, teljesítményközpontú, extrovertrált világban, mint amit napjainkban élünk az önértékelési problémák teljesen általánosak. Az önértékelési problémákat sokféleképpen, s akár sikeresen is meg lehet közelíteni. A vájkáló típusú terápiákkal az a probléma, hogy mindig az okokat akarják megtalálni, de őszintén mi segít akkor, ha kiderül, azért igénylek annyi szeretet és törődést, mert gyermekkoromban nem kaptam meg vagy nem dicsérték eleget és ezért kényszeressé válok…? Mi van, ha egyáltalán nem ez a kiváltó ok. Sok magabiztos embert ugyanúgy nem dicsértek gyermekkorában, mégsem lettek önbizalom hiányos felnőttek. Valljuk be, ez közhely. Ez ugyanis a magyarázata a viselkedésének, egy adott helyzetre, nem pedig a megoldása. E pillanatban sokkal inkább azt kellene tudni, mit érdemes tennem az adott helyzetemben, ami stresszel, hogy túljussak rajta.

Azzal, hogy tudom mi az ok, a képletemben bekerült egy új változó, mely a megoldásé lenne. A kineziológiában erre a megoldásra, belőlünk jön a válasz, hisz sejtjeink jeleznek és feedbacket adnak, a problémás területről, életkorról és az emlékeinken keresztül ráláthatunk az okra. Ok-oké és a megoldás?

Az önértékelést felfoghatjuk érzelemként is. A pozitív önértékelés optimizmussal, pozitív énképpel, önbizalommal jár együtt, a negatív ennek az ellentétjével, nyilván, de ez csak a felszín kapirgálása. Hisz az érzelmeink által tűnik a helyzet központi problémának, mert ezek miatt érzi magát rosszul az ember. Az alacsony önértékelésnél csak rágondol, hogy „sehol sem tartok, semmire sem vittem…”és máris elönti a keserűség, szorongás, szomorúság.

Légy önmagad trénere!

Azonban éppen ebben rejlik a titok nyitja. Az önértékelés valójában viselkedés, attitűd. A viselkedésen/cselekvésen kell változtatnunk ahhoz, hogy változzanak az érzelmek. Az önértékelési problémát külső események nem oldják meg. Ne passzívan oldjuk a helyzetet, amivel szembe találkozunk, hanem aktívan kezdjük el hozni azt a formát, amit a helyzet jó megoldása megkíván.

Külső elismerések soha nem fogják megoldani azt, hogy belül is valakinek érezzem magam. Olyasmivé kell válnunk, mint azok a menedzserek, akik a névtelen senkikből felépítenek egy sztárt. A self made emberek önmaguk menedzserei és pártfogoltjai is egyben és a menedzserek és edzők mindig jobban tudják, mert ők belelátják a menedzseltjükbe a fejlődést is.

A szorongás gátol a fejlődésben. Amilyennek látjuk önmagunkat, úgy fogunk viselkedni. Negatív önértékelésünk nem más, mint védekezési mechanizmus, viselkedés gátló tényező, ezért meg akarja akadályozni, hogy változzunk, hogy kilépjünk a komfortzónánkból. Ennek eszköze a szorongás, mely gondolatok, destruktív képzetek formájában jelentkezik. A negatív önértékelés táptalaja, hogy a kudarc valószínűségét nagyobbra értékeljük, mint a sikerét. Az elképzelt kudarc kelti a szorongást.

Hozzunk olyan döntéseket és kezdjünk el úgy viselkedni, mintha már elértük volna azt, amit el szeretnénk érni.
Ha le akarjuk győzni a félénkséget, készüljünk azért fel arra, hogy ez is sok gyakorlás kérdése és ér hibázni, az is csak egy tapasztalat. Légy önmagad lelkesítő edzője és kezd el magad dicsérni, még ha hibáztál is: „nagyon ügyes vagyok, van még benne hova fejlődöm, de fog ez menni!”
Keresd a helyzeteket és menj is bele, hihetetlen képességeket és energiákat tud mozgósítani a generálás.

TIPP:
Segítheted a folyamatot egyensúlyozó Bach-virágokkal, mint például szikárka, mely erősít a döntéshozatalban, határozottságban és egyensúlyba hoz. Adj hozzá pár csepp kisezerjófű eszenciát, mely segít az önállósodásban, erősíti akaratod és bátorságra sarkall, hogy tudj nemet mondani, arra mi téged nem szolgál. Ehhez keverj kékgyökeret, mely a befolyásolhatóságod és önbizalomhiányod feledésbe taszítja és bolondítsd meg vörösfenyővel mely szintén ellenszere a kishitűségnek és önbizalomhiánynak, ami akár eredhet a másokhoz való hasonlítgatásokból is. A fenyő mellett egy szintén jó szimbolizáció és hasznos eszenciája lehet keverékednek a tölgy, mely a makacs önfejűség és túlzott kötelességtudat egyensúlyba hozását elősegíti és egy szintén előkelő bükkel a kishitűségből adódó ingerlékenységed és érzékeny kritikai érzéked csillapíthatod, ezáltal fejlesztve önmagad.

Ha úgy érzed segítségre van szükséged, akkor töltsd ki az ingyenes Bach-virág tesztet!

Ingyenes Bach-virág teszt: Kitöltöm

Ne ítélj elsőre, se előre!

Az embernek megvan az a tulajdonsága, hogy előítéleteket alkot. Ez a tulajdonság abban a normális és természetes hajlamban gyökerezik, mely szerint az ember olyan általánosításokat, fogalmakat, kategóriákat hoz létre, melyek tartalmát tapasztalati világának durva leegyszerűsítése adja. Pont ezért hajlamosak vagyunk nagyon irracionális, ésszerűtlen kategóriákat is komponálni. Személyes értékeink sajátos kategorizációs típust képeznek, melyek különösen hajlamosítanak bennünket arra, hogy előzetes ítéleteket alkossunk, úgy érezvén, hogy ehhez meg van minden jogunk, de a legszomorúbb benne, hogy nem számolunk a változással, mint kompetenciával, ezzel megadva a lehetőséget a másik félnek. Skatulyázunk, címkézünk, ítélünk és elítélünk, megnehezítve ezzel nemcsak magunk, de a másik helyzetét is a változás útján, főként, ha erre meg is van benne a hajlandóság. És hát miért ne láthatnánk bele a másikba azt, amivé szeretnénk, ha válna, megadva ezzel neki titkon a löketet, támogatást bíztatást, magunknak pedig a lehetőséget arra, hogy elengedjük előítéleteinket, valakivel vagy valamivel szemben.

Az alap rendkívül jelentős szerepet játszik az ember tanulásában. Szükségszerűen társas ösztönlénnyé varázsol minket, mely magyarázza, hogy miért is szeretnek az emberek egymás társaságában lenni. Arra próbálnék utalni, hogy azok az emberek, akik egymás társaságát kedvelik, létük elválaszthatatlan elemeit látják egymásban. Értékeik, ideáljaik azonosak, így tudnak azonosulni egymással. A hovatartozás érzése nagyon egyéni ügy, még ugyanazon csoporton belül is alakulhatnak ki szorosabb és lazább kohéziók, előítéletek, klikkek. Erősítve egymásban a közös értékeket és kizárva ezáltal spektrumunk tágítását és saját esélyeinket arra, hogy megértsünk és elfogadjunk másokat.

Az ember saját csoportjai közül rendszerint a család a legkisebb/szűkebb kohézió. Valószínűleg ebben rejlik annak a magyarázata, hogy minél jobban tágítjuk a látókörünk, annál gyengébb bennünk a csoporthoz fűződő érzés.

Az előítélet valamely személlyel szemben érzett idegenkedő vagy ellenséges attitűd, melynek alapja csupán annyiban reális, hogy az illető személy egy csoporthoz tartozik, és ennek következtében feltételezik róla, hogy a csoportnak tulajdonított negatív tulajdonságokkal ő is rendelkezik. Nem jelenthetjük ki, hogy valamennyi túlfeszített általánosításunk előítélet. Egyesek pusztán téves fogalmak, amelyek helytelen információt tartalmaznak.
Ne ítélj elsőre, se előre!
Különbséget kell tennünk az egyszerű tévedésen alapuló előzetes ítélet és a valóságos előítélet között. Az előzetes ítéletek akkor válnak előítéletekké, ha az újonnan feltárt ismeretek nem képesek változtatni rajta. Az előítéletre jellemző, hogy lepereg róla minden olyan bizonyíték, mely segíthetné annak meghazuttolását. Az előítélet és a közönséges ítélet között tehát az a különbség, hogy az utóbbiakat képesek vagyunk érzelmi ellenállás nélkül megvitatni és ha kell kijavítani. Minden olyan esetben előítéletesek vagyunk, amikor hamis általánosításokon alapuló negatív attitűdök bizonyos személyekkel kapcsolatosan tartósan fennmaradnak. Igen sok előítélet pusztán abból származik, hogy az ember követi a fennálló közösségileg előírt viselkedési szabályokat.

Az embernek először túl kell becsülnie azoknak a dolgoknak az értékét, melyeket szeret, mielőtt alá tudná becsülni azoknak a dolgoknak az értékét, melyeket gyűlöl.

A megközelítések sokféleségével kapcsolatban akkor járunk el a lehető legmegfelelőbben, ha valamennyinek teret engedünk. Mindegyik megtanít bennünket valamire, egyik sem igazabb a másiknál és egyik sem nyújt önmagában elegendő vezérfonalat a megismeréshez.

Minden egy reakcióra épül, de ezek felülírhatóak, ha az ember képes a változásra és azt tudatosan teszi. Az előítéletek, címkék helyett előremutatóbb, ha elengedjük őket és mindenkit elfogadunk úgy, ahogy van, hibáival együtt. Valamennyi társadalmi jelenségre érvényes, hogy szüntelenül soktényezős és tán sehol máshol nem mutatkozik ez meg jobban, mint az előítéletekben.

Tipp:
Ha Bach-virágokkal is szeretnénk dolgozni előítéleteink formálásában, akkor eszenciánk alapja legyen a rezgőnyár, mely segít megóvni az alaptalan dolgoktól való félelmeinktől, s túlzott érzékenységünket enyhíti bizonyos, számunkra stresszhelyzetet generáló esetekben. A kontrollálatlan vagy állandóan visszatérő gondolataink enyhítésére tegyünk a fiolánkba pár csepp fehér vadgesztenyét és természetesen vadrózsát, mely a fásultság és közöny kiváló ellenszere, mely feltételezhetően a negatív életszemlélet miatt alakult ki. Ha előítéleteinket szeretnénk elengedni, nyitottá kell válnunk; a békaliliom kiváló ellenszere a távolságtartásnak és zárkózottságnak, mely büszkeséggel keveredik. Hisz a problémáinkat, nézeteinket nem egyedül kell fel/megoldani, ez csak úgy megy, ha másokra (tanításainkra) nyitottak vagyunk. Ezért nem szabad dühösnek és agresszívnek lennünk sem másra sem a világra. A magyal segít, hogy ne érezzük magunkat becsapva. Oldja a féltékenységet, megbántódottságot, bosszúvágyat, dühöt és agressziót.

Érdekel a Bach-virágterápia tanfolyam: Jelentkezem

Az egyetlen kiút befelé vezet

Nem érzed magad jól, nem vagy a középpontban, teszed a dolgod, de csak az automatizmus vezérel. Amikor egy átélt trauma mélyen eltemetve nyugszik énünkben, gyakran nem is vagyunk tudatában annak, hogy ott rejtőzik. A mindennapi életünkben azonban ez mégis visszatükröződik, mely reakciók fájdalmasak, tudatos cselekvéseinkkel újrageneráljuk a helyzeteket, majd végül menekülünk, önmagunk elől, ahelyett hogy szembenéznénk valódi érzéseinkkel. Az egyetlen kiút befelé vezet.

Ha körülmények adottak, akkor egy az elménket, s két agyféltekünket összekapcsoló, kineziológiából jól ismert homlok/tarkó tatással, ezt az állapotot fokozhatjuk. Elősegítve ezzel a mozdulattal a két agyféltek integritását és ezzel a konkrét megértést. Hisz jelenbeli problémáink a múltban átélt krízisek által formált önképünkből és felállított hitrendszereinkből fakadnak, de ezek megértését és felülírását bármikor megtehetjük. Miért kéne mindig ugyanúgy cselekednünk, elvégre egy zoknit sem húzol fel nap mint nap. Pont ez lenne a fejlődés kulcsa, hogy merünk vállalni, kockáztatni, újítani, melyet érdemes magunkon elkezdeni. Miért ne lehetnél önmagad legjobb társasága? Kezd el szeretni magad, leld meg értékeid, hisz érzelmeink oldása megváltoztatja a jelenünk, mely alakítja jövőnket is. A meg nem értett érzelmeinket, ha tisztázzuk, feloldjuk, ezzel feloldva a korlátainkat.

A befelé utazás hidd el az egyik legizgalmasabb kaland. Mikor megérkezel saját menedékedbe és ráeszmélsz a megértésre, elfogadásra, önmagaddal és a külvilággal szemben felszabadulsz és nem kell tovább harcolnod, hanem csak megélned a jelent nap mint nap. Merjük elengedni az elmét, a gondolatokat. Miért kell ehhez merészség? Mert eddig azzal azonosítottuk magunkat. És legbelül félünk, hogy akkor elveszünk. Pedig épp ekkor tapasztalható meg az, aki vagy ami valójában vagy. Ha ez bekövetkezik attól kezdve egyre bátrabban tesszük ezt meg. Ehhez előtte egy mély bizalom kell. Egy benső hajlandóság, egy elhatározás. De nem a felszínen, az elme szintjén, hanem belül mélyebben.

Az egyetlen kiút befelé vezet

Hozz létre egy belső menedéket az elmédben, amelyet teljesen irányításod alatt tudsz és bármikor meglátogathatsz. Ez az alapja a teljessé válás folyamatának. Például képzeld el, hogy egy alagúton mész át, hogy eljuss a Menedékedbe. Ez egy hiteles mentális határvonalat húz az emlékek és a menedék között. A lényeg, hogy a menedék bejárata, egy számodra teljesen biztonságos, megnyugtató kép legyen. De képzelhetsz gyógyító kutat vagy forrást is, minden Rád van bízva, ami Neked jó. A légzéssel és a már több ízben ajánlott homlok/tarkó tartással még könnyedebben, szelíden rá tudsz hangolódni önmagadra, belső lényedre. Engedd meg magadnak, hogy bár a gondolatok jönnek- mennek, de nem mélázol el egyen sem, csak engedd, hogy átfolyjanak rajtad és ezáltal kiürítsenek, megszabadulva a félelmektől és aggodalmaktól. Ne valami csodára számíts, hanem a magad ritmusában, a magad életében, a saját lényednek megfelelően változtathatsz azon, hogy HOGYAN éled meg a napjaidat.

Az utazást és a hétköznapokat akár Bach-virág eszenciákkal is egyensúlyozhatod, harmonizálhatod, lelked kedvére. A virágok közül nem is egy lehet szolgálatodra, hogy önazonosságodra lelj és kibontakoztasd saját, igazi valód.

Érdekel a kineziológia tanfolyam: Jelentkezem

Tanulj meg bízni magadban!

Ne feledd, tudásunk korlátozott az emlékek világáról. Ugyan erősen támaszkodunk életünk vizuális részére és el is felejtjük, hogy sokféle különböző emlék létezik. A testünk viszont képes emlékezni érzetekre, illatokra, hangokra vagy érzésekre. Így hát csak azért mert nem látsz valamit nem biztos, hogy nem fogod tudni előhívni az emléket. Sőt gyermeki énünk, legelső emlékeink kizárólag érzelmi és érzeti elemekből állnak, hisz először érző lények voltunk utána váltunk gondolkodó lényekké.

Példának okáért egy nem kívánt terhesség gyümölcsének, érthetően lehetnek olyan emlékei vakfoltként, mely „a nem kellek senkinek”, „beragadtam/elakadtam” érzést okoz bizonyos szituációkban élete során. Amikor meg akarjuk érteni, hogy miért érezzük úgy magunkat ahogy, mindenki siettetni próbálja a megértést, de ez csak terelés. Inkább azt javaslom, add át az irányítást, „ülj le egy mozivászon elé egy nagy popcornal” és csak várj és figyelj arra, ami magától felbukkan (íz, érzet, illat…) Dolgozz azzal, amit találsz még akkor is, ha nem arra számítottál. Légy nyitott a meglepetésekre. Ezen a ponton nem az a lényeg, mennyire igaz vagy nem igaz, valós vagy valótlan az emlék, hanem hogy lényed megpróbálja újra egyesíteni önmagát úgy, ahogyan szükségesnek érzi.

Néhányunknál az emlékek mélyebben vannak elásva, mint másoknál. Fontos, hogy tudatosítsd, hogy ha egy emlék sem merül fel az is rendben van. Már azzal is eleget teszünk, hogy jelen vagyunk magunkkal és felkínáljuk lényünknek a lehetőséget, hogy újra egyé váljon, bármilyen módon, ahogy az sikerül.

Gyermeki énünknek olyan felnőttre van szüksége, aki eléggé törődik vele ahhoz, hogy feltétel nélkül jelen legyen mellette, kielégítse az igényeit és megváltoztassa a körülményeket, hogy a gyermek jobb élményként élhesse meg a helyzetét. Előfordulhat, hogy újra be kell mutatkozz gyermeki/belső énednek, amennyiben az nem ismer meg azonnal. Meglehet, hogy a gyermekkori éned nem fog azonnal megbízni benned, így bizonyítanod kell feltétel nélküli törődésed, hogy újra bízni tudj önmagadban. Amikor bizonyítod feltétel nélküli figyelmedet, valóban önmagadért teszed azt, s így felnőttként is megtanulsz újra bízni önmagadban.
Tanulj meg bízni magadban!
Segíthet, ha elmeséled a belső gyermekednek, milyen évet írunk és mi történik éppen, vagy miért döntöttél úgy, hogy visszamész az időben és beszélgetést kezdeményezel vele. Validáld gyermeki érzéseid.

Ez a validálás vagyis az érzelmek létjogosultságának teljes elfogadása az a lépés, melyet sok terápia átugrik, pedig fontosnak tartom, hogy odafigyeljünk belső gyermekünk szükségleteire. Hisz éppen a gyermeki érzelmeink érvénytelenítése, figyelmen kívül hagyása, helytelenítése az, ami a széttöredezést okozza, és amitől képtelen túljutni az élményen vagy beolvasztani önmagába az érzést vagy élményt, amikor valami traumatikus történik. Hagyd hát gyermeki énednek a választás lehetőségét, amire igazán vágyik az emlékein belül és amikor így teszel, valójában megjavítod, újraindítod az ugráló CD-t. Engedd meg neki, hogy végigjárja az eredeti élményt, integrálhassa azt és továbbléphessen. Ezáltal képes leszel széttöredezett tudatod és berögzült aspektusod felülírni, hogy az képes legyen integrálódni és kitejesedhess.

Mint egy folyó mely szerteágazik, tereled egy mederbe a mellékfolyamokat, tanuld meg uralni belsőd! Ha úgy érzed egyedül nem megy, akkor akár már egy kineziológiai kezelés alkalmával lehetőséged nyílhat visszamenni egy blokkolt szakaszhoz az életedbe, gyógyítani az ott ért, lehet rosszul hegesedett sebeket/blokkokat, melyek újbóli felszakítása, lehet fájdalmas, de ne feledd már érettebb fejjel, távolból visszatekintve az adott probléma gyökerére, gyorsabban jön a tiszta megértés, főként egy gyakorlott kineziológus vezetésével. A terápiák során, a felmerülő blokkok múltbéli megoldása a jelened és a jövőd segíti, könnyíti meg.

Szeretnék bejelentkezni kineziológiai kezelésre: Jelentkezem

Teremtsd meg saját értékeid

Minden emberben ott rejtőzik a vágy, hogy életét kiteljesítse, megélje, értelemmel és céllal kösse össze. Ha ez nem sikerül, akkor frusztrált lesz, gyakran szenvedélybeteggé válik, ami a sikertelen keresés biztos jeleként tekinthető. Mindannyian mélyen vágyunk arra, hogy létünknek – amelyet napról napra megélünk – olyan értelmet adjunk, amely valamilyen célt szolgál. De csak viszonylag keveseknek sikerül a napi munkát egy magasabb értelemmel és céllal összekapcsolni. Az ilyen érzéki örömökre korlátozott megélések, melyeket általában mindannyian hajszolunk, csaknem mindig csupán valamilyen felszínes kielégülésről szólnak. Ennek ellenére az értelem és érzelem közötti szemantikai kapcsolat tagadhatatlan. A Káma szútra a szerelem indiai tankönyve is felfedi, hogy érzékszerveinket nem arra használjuk, hogy valamilyen csábítás „érzékétől függő” fogyasztóivá fokozzuk le magunkat, hanem látásunkat, tapintásunkat, érzékelésünket, ízlelésünket, szaglásunkat egy magasabb rendű folyamat részeként fogjuk fel. Érzékszervi reakcióink belső minőségről tudósítanak bennünket.Minden emberben ott rejtőzik a vágy, hogy életét kiteljesítse, megélje, értelemmel és céllal kösse össze. Ha ez nem sikerül, akkor frusztrált lesz, gyakran szenvedélybeteggé válik, ami a sikertelen keresés biztos jeleként tekinthető. Mindannyian mélyen vágyunk arra, hogy létünknek – amelyet napról napra megélünk – olyan értelmet adjunk, amely valamilyen célt szolgál. De csak viszonylag keveseknek sikerül a napi munkát egy magasabb értelemmel és céllal összekapcsolni. Az ilyen érzéki örömökre korlátozott megélések, melyeket általában mindannyian hajszolunk, csaknem mindig csupán valamilyen felszínes kielégülésről szólnak. Ennek ellenére az értelem és érzelem közötti szemantikai kapcsolat tagadhatatlan. A Káma szútra a szerelem indiai tankönyve is felfedi, hogy érzékszerveinket nem arra használjuk, hogy valamilyen csábítás „érzékétől függő” fogyasztóivá fokozzuk le magunkat, hanem látásunkat, tapintásunkat, érzékelésünket, ízlelésünket, szaglásunkat egy magasabb rendű folyamat részeként fogjuk fel. Érzékszervi reakcióink belső minőségről tudósítanak bennünket.


Amennyiben felismerjük, hogy az édességre vágyva megfelelő szellemi irányultság birtokában ráérezhetünk az élet édességére, hogy alkoholfogyasztással kapcsolatos szükségleteink szellemi szinten egy egészen másfajta szükségnek felelnek meg, akkor azt is átlátjuk, hogy gyengédség iránti igényünk a másokkal és önmagunkkal való gyengédebb és finomabb bánásmódra ösztönöz bennünket. Életünkben azért kevés az érzelem, mert hiányzik a külső történések és belső értékek közötti visszacsatolás.


Amennyiben külső és belső értékeink összefüggését sikerült megteremtenünk, akkor a külső világ a belső világunk projekciójává válik. A különbség tehát egy értelemmel teljes és egy értelmetlen élet között nem abban rejlik, amit megélünk. A különbség belső irányultságunkban van. Az, hogy érzéki vágyainktól és igényeink foglyaként hajszoljuk e keresztül magunkat az életen vagy pedig vesszük a fáradtságot, hogy a megfelelő irányultságunk révén finoman összehangoljuk bensőnkkel mindazt, ami odakint történik, s így nyugalmi állapotban és harmóniában élünk önmagunkkal, mindez rajtunk múlik.


A testünk is egyfajta navigációs eszköz. A helyes beállítás segítségével mindig fogjuk majd azokat a hullámokat, amelyek megfelelnek a mi belső beállítottságunknak. Amennyiben a szellemi beállítottságunkat összhangba tudjuk hozni életünk történéseivel, mindig el tudjuk kapni azokat az áramlatokat, amelyek mind belül, mind kívül megajándékoznak az értelem és a cél elérésével.

Teremtsd meg saját értékeid

Lelkünk nyugalma azt jelenti, életünk mentes lesz a szenvedélyektől és a mellőzés okozta szorongásoktól, s így megélhetjük azt, hogy folyamatosan lehetőségünk adódik a benső forrásunkhoz való visszatérésre.


Minden fixáció akadályoz az értelem megtalálásában. Ezek a gátoló tényezők lehetnek

  • konkrét tevékenységek vagy magatartásmódok
  • egyértelműen meghatározott időpontok az életünkben
  • konkrét lakóhelyek v helyszínek
  • konkrét dolgok, eszközök, segédeszközök

Ha nem tudjuk milyen akadályozó tényezőink vannak, kérdezzük meg magunktól bátran ki vagy mi vált ki létével vagy hiányával konkrét emóciókat bennünk? Képlékennyé kell tennünk az érzelmi kapcsolódásainkat.


Mivel a külvilág belső életünk tükre, a dogokat tartósan csak saját magunkban, belül tudjuk megváltoztatni. Ha arra használjuk az életünket, hogy értelmet adjunk ennek az összefüggésnek, életünk értelmesnek fog bizonyulni. Felismerjük létezésünk vezérfonalát és erre aztán a felismerések és bölcsességek gyöngysora sorra felfűzhető.


Mindenkinek joga van olyannak lenni, amilyen, kedvelni vagy elutasítani minket, vagy bármi mást, amit akar, csak ha már nem hozunk létre többé ellenséges töltéseket és blokádokat, akkor tud mindez szabadon és célra orientált értelemmel telve átfolyni rajtunk. A kellemetlenség nem tép szét a kellemes dolog nem alakul át függőséggé és válunk ezáltal szabadabbá, önmaguk börtönéből. Egy ilyen állapotban aztán fel tudjuk ismerni, hogy mindenek, ami az életünkben történik, értelme van.

Érdekel a kineziológia tanfolyam: Jelentkezem

Békülj ki Magaddal!

Ha valami bánt, hajlamosak vagyunk a világot feketének látni és vagy elmerülünk mélységébe, hogy az még ébenibb legyen, vagy igyekszünk pótcselekvésekkel gyorsan kiszínezni, felületesen kezelni a problémát, ahelyett hogy itt is törekednénk az arany középútra és a megoldásra. Meglátva a problémában a megoldandó blokk oldásának lehetőségét.

Amikor intenzív, kellemetlen érzelem vagy érzés fog el a jelenben, hunyd le a szemed és merülj el az érzésben. Fedezd fel magadban, mit vált ki belőled és próbáld megnevezni az érzést, mely egy buborék formájában bukkan elő belőled. Az érzelmeink olyanok akár a hírnökök, légy hálás értük, hisz hírt hoznak a bensődből, fogadjuk az üzenetet, amelyet az érzelmi fájdalom közöl velünk. Ne ártó hatásként értelmezd, igyekezz úgy felfogni, mint egy segélykiáltás. Fogadnunk kell és meg kell értenünk, mit akar közölni velünk.

Könnyebben megértheted, hogy mi zajlik benned, ha elképzeled, hogy egy házban állsz, s gyermeki éned odakint áll és sír, hogy engedd be. Figyelmen kívül hagyhatod a gyermeki könyörgést, aki veled akar lenni a házikóban vagy kinyithatod az ajtót és beeresztheted.

Amikor az érzelmeid felé mozdulsz el és magadat megnyitva megtapasztalod őket, akkor lényegében kitárod az ajtót a gyermekkori énednek és magadhoz engeded, ezáltal tudsz teljesen integrálódni és nem pedig menekülsz a téged üldöző fájdalmak elöl. Ez egy igaz és tartós béke kezdete, többé nem érzed szükségét, hogy csillapítsd, irányítsd, elkerüld negatív érzelmeidet, miért is tennéd, hisz ezek éned legigazibb kifejeződései. Ismerd fel, a heves érzelmi reakcióidnak oka van. A mai rohanó világban bőven találunk menekülő útvonalakat, de ha csak futsz és futsz, ráeszmélsz, hogy a futás sohasem ér véget, s hogy valójában a meneküléstől szenvedsz.

joy-2483926_1920.jpg

Ha egy félelemmel, kellemetlen érzéssel szemben feltétel nélküli figyelemmel és szeretettel fordulsz belső, gyermeki éned felé és jelenlétet tanúsítasz önmagaddal szemben, nem pedig menekülsz, olyan gyermeki szeretet adsz önmagadnak, melyből gyermekként nem kaptál eleget. Légy jelen azzal ami felmerül, akármi is legyen az. Ez az, ami a valódi gyógyulást elhozza, semmi sem bír nagyobb erővel, mint a feltétel nélküli szeretet valódi jelenléte. Ha a folyamat bármikor is nehéznek vagy elviselhetetlennek bizonyul, összpontosítsd és tudatosítsd légzésedet. A lélegzet teret nyit benned az érzelemnek, hogy meg tudd őrizni azt. Az érzés érzetein van a hangsúly, nem pedig a róluk szóló mentális történeten.

Ahhoz, hogy igazán kitörhess a mentális történetből és átléphess az érzésbe, próbálj meg leírni, felismerni bármit, ami az érzelem vagy érzés érzetének különleges minőségére utal, néha elég ha csak hagyod. Ismerd meg, nevezd meg az érzést, arra bíztatlak, hogy hagyd, hogy áramolhasson, ez kivételes gyógyító hatással bír. Ha zokogás vagy reszketés tör rád, ne ijedj meg, hisz gyógyulsz. Tudatára kell ébrednünk az emléknek, mert az segít a jelenlegi fejlődésünkben. Gyakran az elmének és az érzelemnek egyaránt gyógyulásra és egyesülésre van szüksége.

Az érzelmeid kibogozásához és a kapcsolatfelvételhez, egy kineziológiai kezelés is sokban hozzá tud járulni. Egy külső szem mindent jobban lát, főként ha az szakavatott és az összefüggéseidre rá tud könnyedén vezetni, így saját sikeredként megélve a probléma megoldását. A stabilizációhoz, lelki egyensúlyod optimializáláshoz pedig esetleg még Bach-virágokat is alkalmaz, melyek szelíd módon a hétköznapokban is segítik a harmonizálásodat belső gyermeki éneddel.

10+1 dolog, amit nekem jelent a kineziológia

Pár nappal ezelőtt feltettem azt a kérdést az egyik közösségi oldalon, hogy: "Neked mit jelent ez a szó: kineziológia?"
Az alábbi cikkben szeretném összegezni azt, hogy nekem mit is jelent a kineziológia. Az ehhez tartozó videót is meg tudod nézni ebben a cikkben.

Na akkor nézzük...

A kineziológia számomra nem más, mint, egy olyan módszer, ami által: (a teljesség igénye nélkül)

1. közelebb kerülhetek az igazi önvalómhoz
2. közelebb kerülhetek, ahhoz az egyedi egyéniséghez, aki valójában vagyok
3. megváltoztathatom a szemléletmódomat, rögzült szemléletem fejlődő szemléletre cserélhetem
4. megláthatom az összefüggéseket a jelen és múlt szituációi között, amik által megérthetem az okokat és elindulhat egy változás
5. oldhatom a stresszt, ezáltal meg tudom hozni a megfelelő döntéseket
6. kellő bátorságra és erőre tehetek szert, ami segít elmozdítani a merev mozdulatlanságból
7. kiléphetek a múlt árnyékából és új választásokat, lehetőségek hozhatok létre
8. feloldhatom a múlt traumáit, fájdalmait, régóta dédelgetett félelmeket, gátlásokat
9. elengedhetem a régi, berögzült hitrendszereket, melyek már nem szolgálják a javamat
10. megtanulhatom, hogy mindig minden helyzetben van választásom
+1. kellő távolságból rá tudok nézni a problémámra, ezáltal meglátom az életemben megjelenő hasonló szituációkat, ismétlődő mintákat és ezek összefüggéseit. Ezen ismétlődő negatív minták rávilágítanak arra, hogy amit eddig csináltam nem hozták meg a kívánt eredményt, ezért hajlandó vagyok változtani ezeken.

"A változás, amely után sóvárogsz, nincs messze tőled! Mert nincs rajtad kívül. Benned van!” Szepes Mária

Nézd meg a videót, hogy megtudd nekem mit is jelent a kineziológia.

Mi történik a kineziológiai kezelésen?

Először meghatározzuk a problémát, amire a kezelés alkalmával dolgozni fogunk. Mindeközben a kineziológus enyhe nyomást gyakorol a kliens kinyújtott karjaira és teszteli az izomválaszokat. A kar izmai közvetítik az agy, illetve a test által tárolt információkat, egy a kineziológus által feltett kérdésekre a kliens izmai erősen tartó vagy elgyengülő izomtónussal „válaszolnak”. Az izomtesztelés segítségével meghatározzuk az adott problémához kapcsoldó érzelmeket, valamint a probléma valódi okát, mely a múltban található. A kezelés során a legmegfelelőbb – érzelmi és/vagy energetikai- korrekciós technikákat alkalmazva semlegesítjük a a negatív múltbéli eseményekhez fűződő érzelmeket és pozitív érzelmekkel töltjük fel az adott eseményt.

Felmerül benned a kérdés azzal kapcsolatban, hogy elmenj-e kineziológushoz vagy sem? Erről egy korábbi cikkemben olvashatsz.

Amennyiben jelentkezni szeretnél a tanfolyamra, itt megteheted: Jelentkezem

 

Önbizalom teszt. Avagy hogyan értékeljük önmagunkat?

Mi az önbizalom?
“Hit saját magunkban; személyes meggyőződés a saját képességeinkről, erőnkről, céljaink elérhetőségéről, amit nem feltétlenül tudunk igazolni, mégis bizonyosnak tartunk. Ez fellépésünkben és cselekedeteinkben tükröződik.” forrás: wikiszotar

Végezd el az alábbi tesztet és tudd meg te hol állsz önbizalom terén.
Pontozd magad kérdésenként 1-10-ig.
Az értékelés két végpontja: 1= egyáltalán nem - 2- 3- 4- 5- 6- 7- 8- 9- 10 = teljes mértékben

1. Megfelelő önbizalommal rendelkezem.
2. Szembe tudok nézni a hibáimmal, kudarcaimmal.
3. Lelkesedéssel tölt el, ha a jövőmre gondolok.
4. Pozitívan gondolok önmagamra.
5. Tisztelem magam. Tisztelettel beszélek magamról másoknak.
6. Tehetségesnek, sokoldalúnak tartom magam.
7. Nyitott és kíváncsi vagyok.
8. Egyedül is jól érzem magam. Önálló vagyok.
9. Büszke vagyok magamra.
10. Eredményesnek, értékesnek tartom magam.

Add össze a pontokat. Hány pontot kaptál a megszerezhető 100-ból?
Önbizalom teszt. Avagy hogyan értékeljük önmagunkat?
Minél magasabb pontszám jött ki, annál inkább eléri az önbizalmad, önértékelésed az „egészséges” szintet. Tisztában lehetsz a hibáiddal, elfogadod magad olyannak, amilyen vagy, a körülötted lévők pedig szeretnek a társaságodban lenni. Megfelelően viszonyulsz magadhoz és másokhoz. Hiszel és bízol magadban. Látod a hibáidat és teszel ezek megváltoztatásáért.

Minél alacsonyabb pontszám jött ki annál alacsonyabb az önbizalmad, önétrékelésed. Nem éled meg és nem élvezed az életet teljességében. Minél alacsonyabb a pontszám, annál inkább érzékeny vagy a kritikára és a negatív ítéletekre. Sokszor nincs elegendő hit benned a változásra. Ebben az esetben érdemes lenne foglalkozni azzal, hogy fejleszd az önbizalmadat, növeld az önértékelésed. Az önbizalom nem más, mint hit önmagunkba. Hit abba, hogy elérjük céljainkat, hogy folyamatosan fejlődünk.

A magabiztosság elengedhetetlen része a sikernek és a valódi boldogságnak. Az önértékelés nem más, mint saját értékességünkbe vetet hit, önmagunk tisztelete, önmagunkhoz való pozitív viszonyulás. Ha úgy érzed rendben van az önbizalmad, megfelelő önértékeléssel rendelkezel akkor bármi lehetséges az életben. Azonban ne feledd az önbizalom bármikor csökkenhet vagy növekedhet, ezért fontos, hogy fejleszd az önbizalmad. Óvni és erősíteni kell. Az is fontos, hogy az önbizalom nem tud erősödni önismeret nélkül. Önismeret és személyiségfejlesztés miatt kérj időpontot itt.

Önbizalom-fejlesztő gyakorlatok:

  • Készíts listát, írd fel minden jó értékedet, képességedet. Olyat is beleírhatsz, amit mások mondtak neked.
  • Készíts önbecsülés mappát. Ebbe gyűjtsd össze az összes olyan pozitív visszajelzést, amit másoktól kaptál. Ezt folyamatosan bővítheted.
  • Ne találkozz azokkal az emberekkel, akik folyamatosan csak lehúznak, negatívan hatnak rád.
  • Keress olyan társaságot, ahol az emberek nyugodtak, magabiztosak. Tanulj tőlük.
  • Válaszolj az alábbi kérdésre: “ Mi akadályoz abban, hogy még ma megváltoztassam az életem?” A válaszokat vedd sorra és nézd meg melyiket hogyan tudod megváltoztatni.

Önbizalmat támogató Bach-virágok: 

  • Larch/Vörösfenyő:  Önbizalomhiány, kisebbrendűségi érzés, alkalmatlanság érzése, másokhoz hasonlítod magad, ha nem bízol önmagadban, ha kritikus vagy önmagaddal.
  • Mimulus/Bohócvirág: Ha félsz, hogy kevesebbre képes, mint mások.
  • Pine/Erdeifenyő: Ha önmagaddal szemben túl magas mércéket támasztasz.
  • Elm/Szilfa: Kudarctól való félelem esetén.
  • Cerato/Kékgyökér: Bizonytalan vagy a döntéseiddel kapcsolatban.
  • Gorse/Sülzanót: Negatív hozzáállás miatt képtelen vagy a helyzeten változtatni.

Ha úgy érzed segítségre van szükséged, akkor töltsd ki az ingyenes Bach-virág tesztet!

Ingyenes Bach-virágterápia teszt: Kitöltöm

Önbizalom-erősítő kineziológiai gyakorlat:  
Ezzel a gyakorlattal ezen segíthetsz:  Felszabadítani az enegriaáramlásodat gátló blokkokat.  Az alacsony önbizalom is oka lehet, hogy a testünkben található energiapályák nem működnek megfelelően.

  • Hajolj le, és 4-5-ször csipkedd meg a kezeiddel az Achilles-ínaidat
  • Majd finom mozdulatokkal először az egyik, majd a másik lábaidon a térdhajlatnál és még kb. 8 cm magasságban simítsd kifelé ujjaiddal a térdinakat.
  • A jobb tenyeredet helyezd a bal lapozkád feletti izomra, a bal kezedet pedig hajlítsd be derékszögben, bal tenyeredet tartsd kényelmesen. Végezz 10-12 alkalommal előre és hátra vállkörzést.
  • Végezd el a gyakorlatot a másik oldalon is.