Ha tudatosak vagyunk magunkkal szemben, akkor nap mint nap figyeljük működésünk. Amint egyre inkább tudatába kerülsz saját hiedelmeidnek, annál hatásosabban tudod őket kezelni. Valójában ez is a kulcsszó: tudatosság. Ezért kicsit időpocsékolás is negatív hiedelmeid ellen harcolni, épp annyira, mint megijedni tőlük. Legtöbbjük ugyanis pozitív célt szolgált azokban az időkben, amikor létrehoztad őket.
Az érzelmeink és élményeink ugyanis csak akkor negatívak, ha negatívnak fogjuk fel őket. Nem észlelnénk negatívnak őket, ha nem gátolnának meg bennünket abban, hogy azt tegyük, amit igazán akarunk. A kineziológia célja is pont ezért a test, lélek és elme közötti egyensúly felállításán túl a pozitív és negatív ballanszírozása, illetve a múlt és jelen közötti aranyközépút helyreállításán alapszik. Blokkjaink legtöbbje ugyanis visszavezethető korai gyermekkori hiedelmeinkre, melyek java része pedig a szülői féltésre vezethető vissza.
A terápiás találkozások során, mi kineziológusok a pontos és hihetetlenül precíz viselkedési barométert vesszük alapul. A barométer a legjobb és legpontosabb út a gátolt érzelmek azonosítására. Az érzelemnek, okának, idejének pontos meghatározásával lehetővé válik a pontos oldás is.
A barométer három szintből áll:
- Tudatos – tudatában vagyunk annak, mi történik a Jelenben, MOST
- Tudatalatti – azaz a múlt élményei, melyek magyarázatul szolgálhatnak, hogy miért cselekszünk a jelenben, úgy - ahogy épp cselekszünk
- Testi - a teljes élettapasztalatra utal, egészen a fogantatástól. Ez a megélés annyira közeli, hogy a legbensőbb lényünkhöz a lehető legközelebb kerülünk.
Ahogy a jelenben reagálunk – tudatos – közvetlen kapcsolatban van azokkal a választásokkal, amelyeket a Múltban tettünk – tudatalatti -, amikor hasonló események fordultak elő, arra alapozva, hogy a fogantatásunk idején – testi – pillanatától fogva milyen teljes tapasztalataink voltak.
A problémák beazonosítására izomtesztelést használunk és a képzett kineziológus a tesztek során leszűrt jelzéseket hozza összhangba a barométer mágikus kulcsszavaival, melyek háromdimenziós válasszal szolgálnak mindenféle problémánkról.
Ha, ELFOGADOD a változást, HAJLANDÓ vagy tenni magadért (tudatosságod, rezgésszinted... emeléséért, azaz EGÉSZségedért), fenntartod az ÉRDEKLŐDÉST magadban külső és belső világod megismerésével, támogatásával kapcsolatban. Amikor pedig kevesebb energiád van minderre, akkor LELKESÍTED magad a tovább haladásra, akkor egyre nagyobb ÖNBIZALOMRA és BIZALOMRA fogsz szert tenni, nyilvánvalóvá válik számodra is, hogy minden helyzetben EGYENRANGÚ fél lehetsz és vagy is; észreveszed, hogy egyre könnyebb RÁHANGOLÓDNOD magadra és a valós folyamatokra és egyre többször, ill. hosszabb időre tapasztalod meg az EGYSÉG érzését és azt, hogy VAN VÁLASZTÁSOD! – MINDIG!
Ezzel szemben ha, SZEMBESZÁLLSZ, ellenszegülsz a helyzetnek HARAG gerjed bensődben, mely akaratlanul is SÉRTŐDÖTTSÉGhez vezet, és ezen mérges érzések visszahúzódóvá és csendesebbé nyomják bensőnk és ezáltal minket. Ezen negatív minták hatására jellemünk ELLENSÉGESSÉ tesz a környezettel szemben, mely FÉLELMEKET generál bennünk a veszteségekkel kapcsolatosan, melynek hatására BÁNAT és a BŰNTUDAT érzése felerősödik. Korábbi tapasztalataid NEGATÍV hatásaira alapozva pedig a hiedelmeid végett ez REMÉNYTELEN és ELKÜLÖNÜLÉSI érzésekkel teli viselkedést váltathat ki belőled, azt érezve, hogy NINCS VÁLASZTÁSOD! A Múltnak ezek a negatív élményei alakítják ki a jelen idejű felfogásunk alapjait.
Agyunk ugyanis asszociatív módon működik - jelen reakciónk kiválasztásakor az összes eddigi, hasonló szituációt, élményt, azaz emléket és a 'belénk programozott' mintákat is megvizsgálja és figyelembe veszi! Ha azt érzed, hogy bizonyos konfliktus helyzetekben fogalmad sincs miért reagálsz úgy, ahogy, akkor téged is egy régi 'minta' kerített hatalmába. Azaz az agyad (ált. Bal agyféltekéd!) eldönti, hogy az összes eddigi hasonló helyzet, ill. séma alapján mi lenne a legjobb megoldás. Akkor is ezt javasolja számodra, ha a jelen helyzetben se a védelmedet se az épülésedet nem szolgálja már a régi minta alapján 'kikalkulált' viselkedés, azaz csak REAGÁLSZ.
Viszont ma már tudományos tény, hogy agyunk nem tesz különbséget a valóban átélt vagy az elképzelt, ill. a múltbeli és jelenbeli élmények között. A stresszt okozó helyzeteket bármikor megvizsgálhatjuk és megkereshetjük a kiváltó okot! Ezáltal leszünk képesek tudatosan a saját valóságunkat formálni, ami meg tud szabadítani bennünket a korlátozó elképzelésektől, melyek a múltban visszatartottak bennünket.
Itt az ideje tehát, hogy megbízz önmagadban, különben mindig másokat fogsz megkérdezni, mit tegyél, ugyanakkor ellenállva azoknak, akiktől a tanácsot várod.
Ha készen állsz találkozni önmagaddal várlak szerettel. Jelentkezem