Újévkor sokan tesznek fogadalmat, hogy megváltoztatják addigi szokásaikat, életvitelüket. Sokunk számára az újévi fogadalmak jelentik a testi-lelki egészségüket illető elhatározások kulcsfontosságú pontjait, melyeket 12 hónapon át követhetnek majd.

Az év utolsó napján jó, ha visszatekintünk. Mi az, amit megtanultunk, ami a hasznunkra vált, építet esetleg leépített. Azaz ne csak a jó dolgokat vegyük számításba, így könnyebben rálátunk azokra a területekre, amik kerülendők a jövő évet illetően. Érdemes arra is időt szánni, hogy megfogalmazzuk: a következő évben mi az, amin változtatni szeretnénk, mi az, amit szeretnénk megtartani, valamint, hogy milyen célokat szeretnénk elérni, megvalósítani az előttünk álló újabb 365 napban. Milyen emberekké szeretnénk válni, mit érdemes magunkban formálni. Így érkeztünk el tehát ennek legközismertebb formájához, az újévi fogadalmakhoz. Ami nem más, mint a változás, változtatás szándéka.

A siker egyik kulcsa talán az, hogy nem kell azonnal és mindent megváltoztatnunk, megfogható és kivitelezhető célokra van szükség.

A Statistic Brain Research Institute tavalyi felmérése szerint a top 10 leggyakoribb újévi fogadalmak közé tartozik, hogy lefogunk fogyni vagy egészségesebben étkezünk, leszokunk a dohányzásról esetleg több időt töltünk szeretteinkkel. Azonban több, mint 40% egyáltalán nem tudja betartani, amit ígért, majdnem 50% néhány dolgot be tud tartani, és mindössze alig több, mint 9% vallja azt, hogy valóban meg is tartotta, amit megfogadott év elején.

John Norcross amerikai egyetemi professzor és pszichoterapeuta munkatársaival együtt vizsgálta az újévi fogadalomtételek hátterét, mely szerint nem a fogadalom mibenléte, vagy a fogadalmat tévő neme, illetve életkora az, ami befolyásolja az adott fogadalom megvalósításának sikerességét. Sokkal inkább arról van szó, hogy milyen stratégiát használunk a változás eléréséhez. Azok a személyek, akik stimulusvezérelt vagy megerősítő, jutalmazó stratégiát használtak erre, sokkal sikeresebbek voltak a változás elérésében, mint azok, akik úgynevezett tudatosságnövelő stratégiát alkalmaztak. Például, akinek célja a dohányzásról való leszokás volt, az sokkal inkább célt ért azzal, ha kerülte az olyan helyeket, ahol dohányoznak (például különböző bárok), mintha az elszürkült tüdőről vagy ehhez kapcsolódó felhívószövegről tett ki plakátot a lakásában vagy az irodájában. Erre jó példa lehet a cigarettás dobozokon szereplő elrettentő kép és szöveg is, amely a dohányosokat alapvetően nem tántorítja el a cigarettázás szokásától.

Ezért van tehát, hogy könnyen fogadkozunk, ugyanakkor sokkal nehezebben teljesítjük azt. Ha készen állunk változtatni, és felkészültünk arra, hogy ezért viselkedésen, cselekvés formájában is tegyünk valamit, akkor nagy valószínűséggel sikerrel fogunk járni fogadalmunk kivitelezésében, a változtatásban. Készülj fel arra, hogy a legkisebb életmódváltozás is nagyon nehéz lesz. Ismerd meg jobban önmagad. A képességeidet, határaidat. A tervezés önmagában erre nem elég.

Amennyiben teszel fogadalmat újévkor, tényleg elszánt vagy, és valóban szeretnéd elérni a célt, amit kitűztél magad elé, akkor természetesen ne tántorítsanak el a számadatok, legyél benne abban a kevés százalékban, akiknek sikerül!

Sikerekben gazdag újévet!

Ha készen állsz találkozni önmagaddal várlak szerettel. Jelentkezem