Az éjszakai ágybavizelés gyermekkorban nem egy szégyellni való dolog, hanem a harmadik leggyakoribb gyermekbetegség. Egyáltalán nem beszélhetünk ritka jelenségről, mivel az 5-14 éves gyerekek több, mint 7%-a érintett. A szülők mégis sokszor akkor kérnek családilag segítséget, amikor már minden egyéb módszer csődött mondott.
A bepisilés negatívan hat a gyerekre. Önértékelése csökken, fél a csúfolástól, szégyelli magát, félrehúzódóvá válik, nem mer táborba, nyaralni, menni a többiekkel, szociálisan izolálódik, ezért, bár 4-5 éves korig várakozó álláspontra helyezkedhetünk, e felett mindenképpen foglalkozni kell vele.
Az ágybavizelés esetén megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos ágybavizelést, melyek közt a legfontosabb különbség az, hogy a másodlagos ágybavizelés esetén, a már korábban szobatiszta gyermek kezd újra bepisilni éjszakánként. Az ágybavizelésnek nem kizárólag pszichikus okai lehetnek, gyakoribb a biológiai meghatározottság. Ez esetben célszerű gyermekorvos segítségét és tanácsát kérni, ám ha a probléma egyértelműen lelki eredetű, kineziológus vagy pszichológus nyújthat szakszerű segítséget.
A pszichikus eredetű ágybavizelés, ha már a szobatiszta gyermeknél figyelhető meg, legkönnyebben akkor válik érthetővé, ha azt egy korábbi életkorra jellemző cselekvési minta visszatérésnek tekintjük. A kineziológiában egy ember korábbi életkorára jellemző érzelmi, gondolkodási és viselkedéses mintázatának újbóli felbukkanását regressziónak nevezzük.
Ez nem csak gyermekkorban, de felnőttkorban is előfordulhat, és azért különösen hasznos fogalom, mert segít megérteni azt a gyakori jelenséget, hogy milyen okból tér vissza bizonyos körülmények közt egy korábbi életkorra jellemző viselkedés. A regresszió leggyakoribb oka a nagyfokú fáradtság, a fokozott stressz és a traumák, amik hatására többek közt a gyermekkori ágybavizelés is kialakul.
Az agy álmunkban is folyamatosan dolgozza fel a minket ért ingereket, ami egy gyereknél különösen nagy kapacitást igényel. Egy frissen szobatisztává vált gyermeknél így fordulhat elő, hogy a záróizmok megfelelő kontrollja nem valósul meg. Elég, ha a rendszeresen megzavart alvás, kimerültség, félelem és a kialvatlanság következményeire gondolunk.
A nappal jól „működő” agyi kontroll, melynek köszönhetően a gyermek úgy pisil, mint egy felnőtt, éjszaka még nem működik tökéletesen. Ez nem betegség, inkább érési késés, és 5-6 éves korra általában spontán meg is szűnik.
Ha az éjszakai bepisilés lelki konfliktus következménye, egybeeshet új testvér születésével, óvodai, iskolai nehézségekkel, családi problémákkal. Ezekben az esetekben segíthet a kineziológus, pszichológus, de néha egy alapos beszélgetés is elegendő lehet, persze a legfontosabb, a kiváltó probléma megoldása.
Mindemellett természetesen az is fontos, hogy a szülő a gyermekét megtanítsa a helyes vizelési szokások betartására. Semmiféleképpen ne büntessük, szidjuk, fenyítsük. A napközbeni rendszeres, nem elkapkodott kétóránkénti vizelés, a tisztasági rendszabályok betartásával néha önmagában elegendő az éjszaki bepisilés megelőzésére.
Szeretnék bejelentkezni kineziológiai kezelésre: Jelentkezem
