Az ember már az írott történelem előtti időkben is arra törekedett, hogy megértse, hogyan tükrözi belső természetét az, ami az arcára van írva. Vonásai, arckifejezése, számos olyan jellegzetessége, amelyek a „túlélésért folytatott harcban” nemi szerepeihez kötődnek. Ennek ellenére a nők és férfiak 80%-ára még mindig e nemi szerepekhez kapcsolódó viselkedési minták többsége jellemző.

Már Pithagórasz is azt vallotta, hogy a lélek a test egész szerkezetében kifejeződik. Hitt az ember spirituális szabadságában, s hogy a személy viselkedését és jövőbeni végzetét egyszerűen meg lehet mondani a testtípus szerkezete és arcvonásai leolvasásával. Az egyiptomiak, rómaiak, de még az iszlám is kutatta a hasonlóságok és párhuzamok vizsgálatát az idők folyamán a szerkezeti funkcionalitásban. A reneszánszban divatossá is vált a Kabbalát tanulmányozni.

A szerkezet/funkció mélyen gyökerezik tehát abban az emberi vágyunkban, hogy megismerjük magunkat és megértsük saját, senkihez sem hasonlítható egyéniségünket. A reneszánsz meg is hozta az áttörést. Gall volt, aki felismerte, hogy minden alapvető agyterületnek egyedi funkciója van. Amennyiben az emberek megértik saját agyuk működését, felszabadíthatják a bennük rejlő lehetőségeket, kiaknázhatják tehetségüket és átformálhatják negatív hajlamaikat.

Az agy fiziológiája – a koponya külső formája, mérete, milyensége – közvetlen kapcsolatban áll az egyén viselkedésével, intellektusával, szellemi képességeivel, karakterjegyeivel, sőt még az erkölcseivel is. Vagyis az ember szellemi tevékenységei az agy meghatározott területeihez köthetők, e működés függvénye pedig az ember személyisége.

Későbbiekben Freud pszichológiájának célja is az volt, hogy választást adjon az embereknek ahhoz, hogy pozitívabb, hasznosabb módon viselkedjenek. Empirikusabb oldalról megközelítve a tudattalanra és megfoghatatlanra fókuszált, hogy miért nem tudják az emberek viselkedésüket irányítani.

Majd a XIX századi kutatások (Hollander, Merton, Blackford, Whiteside) révén megbizonyosodott, hogy a szerkezet/funkció maradt az emberi viselkedés megismerésének legjobb és leghatékonyabb eszköze.

A szerkezet/funkció annyit jelent, mint viselkedési genetika, azaz életünk során a velünk született genetikai szerkezetünk, DNS-állományunk határozza meg alapvető viselkedési mintáinkat. Whiteside-nak köszönhetően ezek az információk statisztikailag is igazoltak. A választásaink persze ezt mindig felülírhatja, életreakcióink túlnyomó részét meghatározza, de hitrendszerünk is befolyásolja, módosíthatja, vagy éppen gátolja.

A szabadságot az elfogadás hozhatja el az ember számára, ami csak választásból származhat. Mindannyian egyediek vagyunk mind genetikai felépítésünket, mind élettapasztalatunkat tekintve. Ennek ellenére a „két végletként” viselkedő nevezzük A és C típusú emberek azt hiszik, saját viselkedésük az egyetlen helyes viselkedés és az ő látásmódjuk az egyetlen „helyes” meglátás. Ha szembekerül a két típus, ez általában személyes sértődéssel tud járni, hisz meggyőződésük, hogy a másik feltett szándéka, hogy érzelmeikben bántsa meg őket.

A legjobb út pont ezért, hogy elfogadjuk és tiszteletben tartjuk (sőt becsüljük!) mások ösztönös viselkedését. A szerkezet/funkció alapját véve ugyanis nincs biztosíték arra, hogy valaha valaki is megváltozik csak azért, hogy megfeleljen valaki más helyes és helytelen viselkedéséről alkotott elvárásainak. A legeslegtöbb tehát amit tehetünk konfliktushelyzetben az elfogadás.

Ehhez pedig az első és legfontosabb lépés, hogy megismerd és elfogadd magad olyannak, amilyen vagy valójában és nem olyannak, amilyennek hinni szeretnéd magad, illetve hogy mások veleszületett viselkedését is megismerjük és elfogadjuk, anélkül, hogy személyesen magunkra vonatkoztatnánk azt!

Amennyiben jelentkezni szeretnél a tanfolyamra, itt megteheted: Jelentkezem