Folyton keressük a boldogságot – de éppen ezért hosszú távon, tartósan, senki sem boldog. Sokszor azt gondoljuk, többre vagyunk hivatottak annál, amit eddig elértünk. Érezzük, hogy valami másra születtünk, mégsem indulunk el céljaink felé. Az egyensúly és a harmónia az élet folyamatos változásának szépségében rejlik. Ha megfigyeled a természetet, minden egyensúlyban van, mégis minden mozog, pezseg, változik! Akkor leszel szabad, ha nincs szükséged ahhoz másra, hogy megmutasd a benned lévő csodákat. Gondolkozz el ezen: ha valamire képes vagy, és valamiben jó vagy, akkor miért lenne arra szükséged, hogy valakinél jobb legyél? Nincs rá szükséged, hogy másoknak mutogasd, amit létrehoztál. Tudom, hogy ezt néha nehéz elhinni, de elegendő, ha te örülsz és érzed a teljességet az alkotás során. Ha magadnak alkotsz, azt megoszthatod, de ne ez legyen a cél. Ezzel leszel szabad – hiszen az igazi szabadság azt jelenti, hogy nem függsz másoktól. Ha viszont azért csinálsz valamit, hogy jobb legyél valakinél, akkor a rabja vagy.

A változásoknak csodálatos harmóniája van, hiszen a zene is folyamatos rezgés, fel s le hullámzás, mégis tökéletes összhangzatot lehet vele kelteni. Az összhang és önmagunk megtalálásában sokat segíthet az is, ha nem tudjuk igazán mit is akarunk, hogy mi az, amit nem akarunk. Kezdj el megszabadulni a felesleges, időrabló dolgoktól és szokásoktól. Tölts kevesebb időt mérgező nehéz emberekkel. Mondj nemet olyan dolgokra, amik nem egyeznek az értékrendeddel. Így igent fogsz tudni mondani azokra a dolgokra, amik igazán számítanak neked.

Ha már tudjuk, hogy valójában mit akarunk, sokkal valószínűbb, hogy a helyes úton indulunk el, és a végén átszakítjuk a célszalagot. A véletlenre bízni a jövőt… ez is lehet egy stratégia, de mi lenne, ha besegítenénk a véletlennek? Találd ki, mit akarsz, és vágj bele! Ha tudod, mit akarsz, már megvan a kezdő lökés, csak ki kell használni a lendületet. Néha nagyon nehéz dönteni, választani, de ha már tudod, mit akarsz valójában, valószínű, hogy könnyebb lesz a választás. Minden döntéshelyzet esetén a jövő irányában kell választani, az az út a helyes, ami közelebb visz a célhoz.

Hogyha nem vagy vele tisztába, hogy mi a szenvedélyed pontosan, hogy mi az, ami téged lázba hoz, akkor minél több mindent kipróbálsz, minél több mindent csinálsz, annál hamarabb rá fogsz erre jönni. Szerintem azért nem tudjuk olyan könnyen kitalálni azt, hogy mire vagyunk hivatva, hogy miért vagyunk itt ezen a Földön, mert félünk.

Mivel a félelem annyira leblokkolja az energiaáramlatot bennünk, annyira leblokkolja az agyunkat, nem tudunk gondolkodni, tisztán látni, nem látjuk a fától az erdőt. Félünk ugyanis belevágni, félünk új dolgokat kipróbálni, mígnem ez egy szokássá válik. Ilyenkor az ember megáll, elkezd stagnálni és ebből születik meg a frusztráció. Amiatt kesergünk, amiről le kéne mondanunk, ahelyett hogy arra fokuszálnánk ami segíti a boldogulásunkat, amit választhatnánk. Ez a bizonytalan állapot azonban csak hátrányunkra válhat, időt vesztünk, és egy helyben toporgunk.

Ha nem alakul ki a döntés és a mentális elköteleződés egy választás mellett, úgy nagyon nehéz később kitartani, szembenézni a nehézségekkel. Hiszen ahelyett, hogy előre haladnánk, egyfolytában visszanézünk, figyeljük, hogy miről maradunk le, hogy mit szalasztottunk el. Energiánk szétforgácsolódik, nem adjuk bele a maximumot abba, amit éppen csinálunk, épp ezért nem is élünk meg valódi sikereket, igazi elégedettséget sem. Mindent átszínez, az egész életünkre ráterül a bennünk munkálkodó bizonytalanság.

Pedig mindig van valami új, amit tanulhatsz, szerintem ez nagyon izgalmas kihívás is egyben, mert soha nem unalmas. Ha kíváncsi vagy és nagy a tudásvágyad, amit ki lehet magadban fejleszteni, akkor ez nagyon érdekessé, széppé és kalandossá teheti az egész életed.

Ha készen állsz találkozni önmagaddal várlak szerettel. JELENTKEZEM